Karácsony közeledtével mi más is kerülhetne egy üzleti blog élére, mint a kereskedelem helyzete, a hagyományosan egyre erősödő év végi forgalom alakulása? Persze ez az év más, mint a többi – ezzel aligha mondok újat. Hogy pontosan miben és mennyire más? Ezt fejtem ki a következő sorokban. Jó olvasást! Krisán László
Ha a hónapoknak üzleti szempontból is nevet adnánk, a december biztosan a kereskedelem hava lenne. Amikor sok más ágazatban dolgozó a jól megérdemelt szabadságát tölti, vagy legalábbis a karácsonyi menüt tervezgeti, a kereskedelem beindul, és maximális fordulatszámon pörög. A kereskedelem a legnagyobb GDP-, Áfa- és adótermelő ágazat. 2013 óta stabilan a hazai GDP 10%-át adta, az itt dolgozók száma pedig meghaladja a félmilliót, ebben is évről évre rekordokat döntött.
Helyzetjelentés
A gazdasági szereplők az utóbbi években azon aggódtak, vajon kitart-e a növekedés az elkövetkező években is. A koronavírus járvány okozta válság miatt azonban a korábbi, dinamikus 6%-os növekedés idén megtorpant, a fogyasztók jelentős hányada kényszerül(t) a tartalékokhoz nyúlni, sokan pedig mostanra fel is élték azt. Szomorú ez az egyén szemszögéből és üzleti szempontból is, ugyanis veszélybe került a karácsonyi forgalom. Az a kereskedelmi forgalom, ami a 2019-es évben több mint 1200 milliárd forinttal csúcsot döntött. Lássuk, hogy is állunk most!
Összességében, éves szinten úgy tűnik, hogy nem teljesített rosszul a kereskedelem, a tavalyi évhez képest ugyanis őszig nem volt kimutatható elmaradás. Komoly eltérések vannak azonban az egyes alágazatok tekintetében. Álljon itt néhány példa. 2020. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 0,9%-kal, az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemé 3,7%-kal, a nem élelmiszer kiskereskedelemé pedig 1,8%-kal emelkedett, az üzemanyag-kiskereskedelemben zajló értékesítés azonban jelentősen, 9,7%-kal csökkent.
A hagyományos, „offline” élelmiszerüzleteknél tehát nőtt a forgalom, és ez elmondható a gyógyszertárakra, barkácsboltokra és drogériákra is, a tartós fogyasztási javak iránti kereslet viszont (ami a decemberi vásárlásoknál nem elhanyagolható szegmens) drasztikusan visszaesett. A kereskedelmi szektor három másik területe is bajban van: a könyv-újság-papíráru, a használtcikk, valamint a textil-ruházati-lábbeli piacot sújtja talán a legerőteljesebben a válság, utóbbi mintegy 25%-os visszaesést mutatott.
Vásárlás távolságtartással
Az internetes vásárlás érthető okokból fellendült: a csomagküldő és internetes kereskedelem szárnyal (+43%-ot tudhat magáénak). Az online vásárlás a kétszeresére nőtt áprilisban, ezzel nagyjából 15%-ra emelkedett a részaránya a hagyományos vásárláshoz képest; korábban az arány mintegy 10% volt. Április után az élet itt visszaállt az eredeti kerékvágásba, a karácsonyi időszak azonban vélhetően újabb ugrást fog hozni e tekintetben.
Jóslat helyett várjuk a számokat
A fő kérdés az, hogy miként fogyaszt a magyar lakosság most, 2020 decemberében, amikor biztosan kijelenthető, hogy véget ért idehaza az akut munkaerőhiány és a gyors bérnövekedés korszaka. Hogyan jutalmazzák a munkaadók az idei helytállást, áramoltatnak-e plusz pénz a gazdaságba (ami most elsősorban a kereskedelmet jelentené), vagy a biztosabbnak látszó megszorítást választják.
Mindezekkel kapcsolatban egyelőre csak a személyes tapasztalataink adhatnak némi eligazítást, az igazi válaszok 2021-ben érkeznek majd meg. Addig is úgy vélem, az idei év fő üzenete az, hogy igazi győztesek csak azok lesznek, akik minden szituációban, nap mint nap azzal az elvárással dolgoznak, hogy jobbá, működőképessé tegyék közvetlen környezetüket. Sok sikert nekik, sok sikert magunknak!