Magánéletünk során is, vállalkozóként azonban különösen kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor döntenünk kell, igénybe veszünk-e külső pénzügyi segítséget céljaink megvalósításához, vagy „addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér”. Mit fontoljunk meg ilyenkor, különös tekintettel a jelen gazdasági válság körülményeire? Erről szól mostani írásom. Jó olvasást! Krisán László
A világjárvány következtében kialakult helyzet miatt egyre inkább a híradások középpontjába kerülnek a hazai vállalkozások, valamint a kedvezményes vállalkozói hitelek, amelyek annak érdekében kerülnek a piacra, hogy mérsékeljék a cégekre háruló terheket. Most sokan érezhetik saját bőrükön, mit is jelentenek egy ország, egy régió működtetésében a helyi vállalkozások. Ők adnak munkát és szolgáltatásokat nyújtanak térben és időben könnyen hozzáférhető módon. Ezen gazdasági szereplők felszínen tartása az egyik legfontosabb cél és közös érdek.
Egy azonban biztos: pusztán azért, mert egy gazdasági társaság bajba került, nem fog pénzhez jutni.
A támogatott hitel távolról sem azonos a vissza nem térítendő támogatással
A kedvezmény abban áll, hogy a kihelyezett tőkekamatot és egyéb költségeit érintően a piacinál előnyösebb feltételek érhetők el. A felvett hitel visszafizetése ebben az esetben is kockázatot jelent. Erre tekintettel a hitelt nyújtó bank, illetve pénzintézet hatásköre annak eldöntése, hogy az adott feltételek között kinek, mekkora összegű pénzt folyósít, és pontosan milyen konstrukcióval. Ez azt jelenti, hogy COVID-válság ide vagy oda, a hitelt igénylő cégeknek ugyanúgy, ha nem még inkább alá kell támasztani a hitelképességüket, mint a „boldog békeidőkben”. Fontos tehát a folyamatos monitoring, az pedig különösen, hogy a cégek kellő időben lépjenek, mert a késlekedés most gyorsan „életveszélybe” sodorhatja a vállalkozást.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy le kellene mondani a bővítésről, fejlesztésről, vagy éppen csak vállalkozásunk fenntartásáról, ha ott tartunk, hogy ez a kérdés van napirenden. Úgy vélem, a járvány elmúltával nagyobb szükség lesz életképes gazdasági szereplőkre, mint valaha. Aki közéjük akar tartozni, annak most kell ennek feltételeit megalapoznia. Ha elengedjük a növekedést, az építkezést, a háttérmunkát, akkor könnyen ledolgozhatatlan hátrányban találhatjuk magunkat. Biztosra vehetjük a gazdaság újbóli felpörgését – csak az időpont bizonytalan.
Konkrét példák
Nézzünk tehát néhány lehetőséget, ami átlendítheti a holtponton a vírus-válság miatt pénz szűkében lévő cégeket. Talán a Kedves Olvasók elnézik nekem, hogy hazabeszélek a kedvező feltételek láttán…
A Széchenyi Turisztikai Kártya rendkívül kedvező konstrukcióban kínál maximum 250 millió forintos, 3 évre felvehető folyószámlahitelt, 0%-os kamat és akár 0%-os díj mellett is elérhető.
A megújult, agrárvállalkozások számára elérhető, 200 millió forintig igényelhető Agrár Széchenyi Kártya Plusz széles felhasználási körrel rendelkezik. Egyszerűsített hitelbírálattal, akár ingatlanfedezet nélkül és teljes állami kamat-, kezességi díj és költségtámogatással kérelmezhető.
Új termék továbbá a forgóeszközhitelként felvehető Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel, a szabad felhasználású Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz és Széchenyi Likviditási Hitel, valamint a beruházási célú Széchenyi Beruházási Hitel Plusz is.
Az MNB a Növekedési Hitelprogram Hajrá! néven futó projektjével kifejezetten a mikro, kis- és középvállalkozások megsegítését célozza meg, akár 20 éves futamidővel. A Növekedési Kötvényprogram a hazai nagyvállalatok finanszírozására fókuszál.
Mindezek számos vállalkozás számára jelentenek valódi segítséget, ami a túlélés mellett reményeink szerint a nem oly’ sokára lehetővé váló terjeszkedés alapjait is megteremtheti.
