Skip to main content
Tag

robotizáció

Nyakunkon a robotok kora! Digitalizáció – robotizáció – automatizáció

Bár legtöbben spontán természetűnek ismernek, fontosnak tartom a tervezéssel, a jövővel való foglalkozást; csak így tarthatunk lépést azokkal a trendekkel, amiket néha a mókuskereket tekerve észre sem veszünk. Úgy hiszem, 2021. egyik nagy meglepetése a digitalizáció, robotizáció, automatizáció előretörése, pontosabban ennek nagy sebessége lehet. Erről szól az alábbi írásom. Jó olvasást! Krisán László

A pandémiás világválság előtt alig pár hónappal állt a bál hazánkban a munkaerőpiacon, méghozzá azért, mert dübörgött a munkaerőhiány. Újabb és újabb kutatási jelentések szögezték le, hogy nincs más út: emelni kell a béreket, hosszabb távon pedig a robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése lehet a megoldás.

Ebbe helyzetbe robbant be a koronavírus-válság, amely nyomán újra megjelent a munkanélküliség és a munkahely-hiány réme, így a robotok térnyerése egyesek számára nem megoldásnak, inkább a probléma forrásának tűnhet. Az autóipar jó példa erre, amely folyamatos fellendülésben volt, kis túlzással nem létezett az a munkaerő, amit ne tudott volna beszippantani. Mára azonban itt is megszűnt a munkaerőhiány. Emellett pedig egyre több szó esik arról, hogy előretörnek az Ipar 4.0 megoldásai, a várakozások elsöprően efelé mutatnak.

De mi is az az Ipar 4.0?

Röviden: az okostelefonok után az „okosgyárak” kora. Kicsit hosszabban: olyan termelési folyamatok elterjedése, ahol az eszközöket nem emberek kezelik és a döntéseket sem feltétlenül emberek hozzák, hanem a termelés során a gépek számítógép-vezérelt módon egymással kommunikálnak, és önszervező mechanizmusok alapján döntéseket is hoznak emberi közbeavatkozás nélkül.

Ma már kétségtelennek látszik, hogy ez a jövő, méghozzá az egyre közelebbi. A világjárvány következtében néhány hónap alatt a szemünk előtt ment végbe több évnyi fejlődés a digitalizációban, és úgy vélem, tévedés lenne azt várni, hogy ez visszafordulhat. A gyors átalakulás, illetve alkalmazkodás talán legnyilvánvalóbb, mindennapi életből vett példája a digitális oktatás, a gazdasági életben pedig a kereskedelem mellett a pénzügyi és biztosítói iparág fejlődésének jelenlegi iránya is ilyen.

A kis- és középvállalkozások közül sokan rádöbbentek az e téren meglévő hiányosságokra – a felmérések szerint mindössze harmaduk működött zavartalanul a koronavírus miatti korlátozások idején – ezért minden második KKV digitális fejlesztésre készül a járvány után. Még többen vannak azok, akik változtatni akarnak a korábban megszokott munkarendjükön. Ehhez hozzásegíthetik őket azok a kedvezményes támogatási formák is, melyek kifejezetten a mostani helyzetre lettek alakítva.

Mindezek miatt alappal számíthatunk arra, hogy a következő időszakban hónapokkal, évekkel előbb épülnek be a gazdaságba azok a technológiai irányok, megoldások, melyek a digitalizáció, automatizáció, valamint a robotizáció terjesztésében szerepet játszanak.

Mindez azonban lehetőségeket is rejt országunk, régiónk számára. A világjárvány erősen rávilágított a globális gazdaság árnyoldalaira, nevezetesen az ellátási láncok sérülékenységeire. A 2008-as válság hatásaként egyszer már megtörtént egyes távol-keleti kapacitások közép-kelet-európai régióba történő áttelepítése, ami most megismétlődhet. Ha pedig így lesz, akkor egy Magyarország méretű gazdaság számára előnyös lehet a 4.0-ás technológia térnyerése.

Mi lesz azokkal, akiknek a munkáját algoritmusok vehetik át?

Ez a kérdés kis különbséggel már az első ipari forradalom idején, az első gépek megjelenésekor is felmerült, de a körülmények akkor és az azóta bekövetkezett technológiai ugrások során is úgy alakultak, hogy a humán erőforrás nem veszett el a munkaerőpiacról, csak átalakult a helye, szerepe, feladatköre. A robotok, algoritmusok bizonyos területeken jóval hatékonyabbak, mint az emberek, gondoljunk a monoton vagy fizikailag megterhelő folyamatokra. Ezen változtatni aligha tudunk, és itt jön a képbe az alkalmazkodás, a tudatosság és a tervezés képessége.

A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint az elkövetkező öt évben a robotika fejlődése nyomán világszerte mintegy 85 millió munkahely szűnik meg, de 97 millió jön létre, a munkafolyamatokat pedig kb. fele-fele arányban végzik majd gépek és emberek. Fel kell tehát ébrednünk, itt vagyunk az új világ küszöbén! Ahol mindennél fontosabb és értékesebb lesz a képzett, a tanulásra és továbbképzésre hajlandó, alkalmazkodni képes munkaerő, hiszen a legkeresettebb készségek az elemző gondolkodás, a kreativitás és a rugalmasság lesznek.

És hogy utópia-e a munkahelyek nélküli világ?

Bizonyos elméletek szerint a robotok és algoritmusok egyszer képesek lesznek teljesen átvenni az emberi munkaerő szerepét, ami a mostani társadalmi és gazdasági berendezkedést olyan alapvetően alakítaná át, aminek a hatásait csak találgatni lehet (pl. alapjövedelem, középosztály eltűnése, társadalom kettészakadása stb.).

Az ehhez hasonló utópisztikus elképzelések a gyakorlatban ritkán valósulnak meg, a valóság sokkal összetettebb és általában egészen mást produkál, mint amit a jövőt fürkésző gondolkodók el tudnak képzelni. Mégsem érdemes szó nélkül elmenni az elsőre még oly hihetetlennek tűnő elméletek mellett sem, mert olyan szemléletre, szempontokra bukkanhatunk, amellyel mi is ki tudunk tekintetni saját buborékunkból.

Ami biztos, hogy a világra való nyitottság fontosabb, mint valaha, a folyamatos alkalmazkodás és újratervezés pedig még inkább az életünk részévé fog válni…

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás