Piros vagy kék, Trump vagy Biden? Hogy áll a magyarok szekere a két jelölt viszonylatában, és mire számíthatunk az eredményhirdetés után? Mennyit jelent a szimpátia a gazdaságban? Ezeket a kérdéseket járom körbe a következő írásban. Jó olvasást kívánok! Krisán László
„America Votes”
… a most már múlt időbe tehető szlogen jegyében hónapok óta kísérhettük figyelemmel az USA két elnökjelöltjének egyre hangosabb, és példátlanul kemény kampányát. Az eredményt – kis túlzással – az egész világ feszülten várja. Itthon, Magyarországon pedig azért is jelent igazi csemegét a téma, mert több politikus, közéleti szereplő is nyíltan állást foglalt valamelyik jelölt mellett. Most azonban nem ezeket a szerepléseket fogjuk listázni, a bejegyzés témája ugyanis a gazdasági kapcsolatok esély-latolgatása annak apropóján, hogy az Amerikai Egyesült Államok élén minden valószínűség szerint a demokraták térnyerése várható.
Menjünk azonban vissza egy kicsit az időben: a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt a magyar kormányfő azon kevesek táborába tartozott, akik kimondták: bíznak az akkor még kisebb esélyekkel rendelkező republikánus győzelemben. Trump elnöksége jót tenne a két ország közötti kapcsolatoknak. Ez aztán be is igazolódott: az új amerikai adminisztráció a politikai kommunikációt tekintve is többségében pozitív jelzéseket hozott, ami 2020 októberére odáig jutott, hogy a még regnáló elnök közvetlenül a Fehér Házból „csörgette meg” Orbán Viktor miniszterelnököt, akit a vacsorára készült lecsó melegítése közben sikerült is elérnie.
Az ilyen, közbeszéd témáját képező anekdotákhoz képest azonban a gazdasági kapcsolatok viszonyrendszeréről jóval bonyolultabb, összetettebb képlet szerint kell gondolkodnunk.
Mit ígért Trump elnök a 2020-as kampányban?
Azt, hogy folytatja a protekcionista beállítottságú gazdaságpolitikát, ami eddig is egyfajta kereskedelmi háborút jelentett az Európai Unióhoz fűződő korábbi kapcsolatokhoz képest. Az autóipart és a mezőgazdaságot érintően például tízszeres mértékű vámemelést helyezett kilátásba. Ez Magyarországon mindkét ágazatot, de különösen a járműgyártást tekintve biztosan hátrányosan érintette volna. (2019-ben ugyanis mintegy 3,5 milliárd dollárnak megfelelő értékű árut exportáltunk az Egyesült Államokba.)
Jövőkép
Ezzel szemben Biden többször hangsúlyozta a transzatlanti kapcsolatok normalizálásának szükségességét, így a fentiekhez hasonló „megszorításokra” aligha kell számítanunk. Ez gazdaságilag jól jöhet még akkor is, ha a politikai retorika szintjén az Obama-éra alatt jellemző negatív felhangokra készülhetünk. A másik jelző, amit gazdasági kérdésekben jártas szakértők – Trump elnökségével szemben – Bidennek tulajdonítanak, az a kiszámíthatóság. Nem szabad lebecsülni azt a szempontot, hogy Biden 45 éve részese Amerika politikai elitjének, mondhatni tehát, hogy a diplomácia és a külpolitika a vérében van.
A témában született elemzések egyhangúak a tekintetben, hogy az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok terén a fő ütközővonal Kína hazánkban is tapasztalható térnyerése lehet; ennek azonban egyértelmű geopolitikai okai vannak, melyek függetlenek a regnáló elnök személyétől.
